1°C
A Szőlő utcai javítóintézet ügye miatt hívta utcára szimpatizánsait a Tisza Párt elnöke.
A kormány abban bízik, hogy potom néhány milliárd árán a választáson megnyerheti Budapestet, így a saját híveinek azt mutatja, „megmentik” a várost, amikor a baloldali vezetés kudarcot vall. Ezzel magyarázta a Hírklikknek Tóth Szilárd János politológus, hogy a heti kormányülésen kiderült, a kormány kész még év vége előtt átutalni bizonyos, eddig visszatartott összegeket, a költségvetésben amúgy is szereplő támogatások előrehozott kifizetésével. Letettek tehát zsaroló „mentőajánlatukról”, és eldöntötték, hogy az év végéig kifizetnek a budapestieknek 12+8,8 milliárdot, amiből 8,8 milliárd az új trolik ára, amit a főváros előlegezett meg, 12 milliárd pedig a törvényben rögzített hozzájárulás a közösségi közlekedés költségeihez. Ezt hetek óta tartó nyilvános üzengetés előzte meg. Volt ebben a miniszterelnökhöz címzett levél, Semjén Zsolt által jegyzett „csődsegély-törvénytervezet”, a szakszervezetek sztrájk-fenyegetése. Szinte ezzel egyidőben, az ügyészség vádat emelt Karácsony Gergely ellen a gyülekezési jog megszegése miatt.
Hadüzenetként értékelte a mohácsi DPK-n Orbán Viktor, hogy Magyarországot kikerülve nyúlnak hozzá az orosz vagyonhoz.
A kormányfő a közös cselekvés képességét tekinti hatalomnak, a dolgok megértését pedig fantasztikus életörömnek. Mohácson szerinte rossz irányba fordult a történelem, de a túlélés szimbóluma is a város. A közelgő uniós csúcsra utalva azt mondta: verekedni megy Brüsszelbe., ahol ha úgy döntenek, hogy hozzányúlnak az orosz devizatartalékhoz, akkor el kell azon gondolkodni, hogy a magyart elviszi onnan a kormány. Brüsszel szerinte zsinórban a harmadik választást próbálja megnyerni Magyarországon, amelynek viszont egy szempontból életbiztosítása Törökország.
Mohácson gyűltek össze a Digitális Polgári Körök. A miniszterelnök bejelentéseit élőben közvetítjük.
A Digitális Polgári Körök országjárása Baranya vármegyében folytatódik.
Az esemény csúcspontja Orbán Viktor felszólalása lesz.
Történelminek mondható esemény napja volt az Európai Unióban a pénteki: az Európai Bizottság egy trükk segítségével először akadályozta meg Orbán Viktor vétóját. Jelentős többséggel – és nem egyhangúlag – fogadtak el egy kiemelkedően fontos külpolitikai jellegű döntést, így határozatlan időre meghosszabbították az ukrajnai háború kitörése után Európában maradt orosz vagyon befagyasztását. „Végre egyszer a sarkukra álltak, de máris mekkora hőbörgés van a többi között Orbán és az USA részéről” – reagált a hírre Szent-Iványi István. Mint a külpolitikai szakértő rámutatott: több oka is van annak, hogy Európa éppen most, és ilyen határozottan lépett. Egyrészt nagyon szorított már az idő, másrészt ki akarták védeni Trump vélelmezhető kísérletét arra, hogy saját maga alá vonja a szóban forgó pénz egy részének felhasználását.
Közelebb került-e valójában Oroszország és Ukrajna a tűzszünethez? A háttérben zajló amerikai–orosz tárgyalások, Trump követeinek moszkvai útja és Orbán Viktor titokzatos találkozói újra felkavarták az állóvizet, de Gyarmati István szerint a békéhez vezető út továbbra is egyetlen emberen akad el: Putyinon. Miért hiszi azt Moszkva, hogy „nyeregben van”? Miért nem érdeke Oroszországnak még a fegyverszünet sem? És mit jelent valójában az, hogy Steve Witkoff és Jared Kushner együtt tárgyaltak Moszkvában?
Felgyorsultak az események a Szőlő utcai ügy körül. Napok alatt omlott össze a kormányzati narratíva, miután Juhász Péter nyilvánosságra hozta a rendőrségnél régóta meglévő videót, amelyről kiderült: éveken át elhallgatták a bizonyítékokat. A Fidesz most kapkodva próbálja „visszagyömöszölni a dzsint a palackba” – rendőri felügyelet alá helyezett intézmények, hirtelen szakpolitikai döntések, és egyre látványosabb pánikreakciók jellemzik a hatalom lépéseit.
Orbán Viktor már nem csak a kormány nevében beszél — önmagát Magyarországgal azonosítja. A legutóbbi interjúban Baranyi Krisztinának például azt mondta: „majd én kifizetem.” Egyre inkább első személyben szól az országról, mintha minden döntés az ő magánügye lenne. Szanyi Tibor, Eörsi Mátyás és Lánczi Richárd arról vitáznak, hol a határ vezető és uralkodó között — és hogy ez a „Cézár-komplexus” hová juttatja az országot.
Felgyorsult végre a Szőlő utcai nyomozás – vagy csak a közvéleményt nyugtatják? Ebben az adásban Szakács László és Ranscburg Zoltán elemzik, mi történik valójában a gyermekbántalmazási botrány körül: miért most kerülnek elő tanúk, bizonyítékok és őrizetbe vételek, és miért maradt tíz éven át láthatatlan az igazság?
„A Fidesz addig játssza a meccset, amíg meg nem nyeri” – mondja Bod Péter Ákos, egykori jegybankelnök és miniszter, aki szerint a kormány már rég nem gazdaságot vezet, hanem trükköket gyárt. A KlikkTV adásában arról beszél: a normasértés nem kivétel, hanem módszer lett, és a hatalom ma már a gazdasági adatokkal is politikai fegyverként bánik.
Miért ragaszkodik Orbán Viktor az orosz kapcsolathoz, amikor Magyarország jövője egyértelműen Európában dől el? A Klikk TV „Miért?” című műsorában Bolgár György vendége Lengyel László politológus, aki kíméletlen őszinteséggel elemzi a miniszterelnök moszkvai látogatását és annak politikai következményeit.
A Fidesz-KDNP kormány a választások előtt néhány hónappal hirtelen „felfedezett” egy súlyos joghézagot – és máris benyújtott egy törvényjavaslatot, amely gyökeresen átalakítaná a köztársasági elnök jogköreit. De mi áll valójában a háttérben? Valódi jogi korrekció, vagy újabb hatalombiztosítás a 2026-os választásokra készülve?
A kormánypropaganda repedezni kezdett: a bíróság kimondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal hazugságokat terjesztett az Átlátszóról – miközben a Fidesz egy 600 oldalas, kétes hitelességű „leleplező” anyaggal próbál újabb támadásba lendülni. De vajon meddig működik még a lebukás utáni tagadás politikája, és tényleg immunis a törzsbázis minden tényre?
Egy államtitkár alpári üzenetben esik neki egy aggódó apának – és ez az a pont, ahol az emberek végleg undorodni kezdenek a Fidesz-kormány stílusától. A János kórház fűtetlen gyermekügyeletén kabátban vizsgálják a betegeket, az apuka jelzi a problémát, az államtitkár pedig kocsmai hangnemben küldi el. Ez a botrány nem elszigetelt eset: sokak szerint a rendszer maga termeli ki ezt a pökhendi, lekezelő kommunikációt.
A Tisza Párt már kihirdette egyéni jelöltjeit – és ezzel kezdetét vette az első igazi politikai csata. Vajon sikerült valódi közösségi bázist építeniük, vagy most jön az össztűz a Fidesz részéről?